Oroszlánok
Oroszlánok a szobrászatban
Oroszlánok a médiában
Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska".
Gyakran külön fajnak tekintik a kihalt európai barlangi oroszlánt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utolsó jégkorszakban együtt élt az emberrel, valamint a szintén kihalt amerikai oroszlánt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely közeli rokonságban állt az európai barlangi oroszlánnal. (Nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával.)
Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a Brit Birodalom szimbóluma lett. Az oroszlánok a kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Az oroszlán már a kőkori barlangrajzokon is látható, és 130-szor fordul elő a Bibliában.
Előfordulás
Az oroszlánok Fekete-Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos helyeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is haltak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kongói Demokratikus Köztársaság). Ennél kisebb a kelet-afrikai és a kevéssé ismert nyugat-afrikai oroszlánpopuláció. A nyugat-afrikai oroszlán (Panthera leo senegalensis alfaj) példányszáma 20 000 köré tehető. Az 1940-es évek közepén még 70 000 oroszlán élt a Földön.
A hajdani észak-afrikai oroszlánok a berber oroszlán (Panthera leo leo) alfajhoz tartoztak. Valaha Marokkótól Egyiptomig sűrűn előfordultak. A legnagyobb testméretű oroszlán-alfaj volt, és a hímek sokkal terjedelmesebb sörénnyel rendelkeztek más fajtáknál. Az ókori Róma uralkodók berber oroszlánokat használtak a kegyetlen cirkuszi viadalokhoz, például tigrisek ellen, ahol rendszerint a tigrisek maradtak alul. A források szerint a római nemesek, például Sulla, Pompeius és Julius Caesar egyszerre akár 400 oroszlánt is halomra ölettek a gladiátorokkal. Az utolsó vadon élő berber oroszlánt 1922-ben, Marokkóban lőtték le a túlzott vadászat miatt. Ma már csak állatkertekben él néhány tucatnyi példányuk, többé-kevésbé keveredve a többi alfajjal. 2005 augusztusában egy tudóscsoport nekilátott, hogy visszatelepítse az oroszlánokat Észak-Afrika vadvidékére.
A történelmi időkben Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól (Héraklész egyik első hőstette is ehhez kapcsolódik) Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át egész Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk könnyebben elejthetővé tette őket a vadászok számára, mint a tigriseket vagy a leopárdokat. Utolsó európai élőhelyük Görögország volt, ahonnan az 1. században tűntek el. Ázsiában a 20. század elejére haltak ki. Az utolsó vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő. A körülbelül 300 oroszlán mindössze 1412 km² területen él a Gudzsarát állambeli menedékhelyen.
Állatkertekben a leggyakoribb nagymacska, azonban tiszta vérben csak az ázsiai oroszlánt és a fehér oroszlánt tenyésztik. Magyarországon szinte minden állatkertben megtalálható: Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Győrött, Jászberényben, Kecskeméten, Felsőlajoson és Gyöngyösön is látható.
Begjelenés
A kifejlett hímoroszlán könnyen felismerhető a sörényéről, a marmagassága kb. 90–120 cm, a súlya pedig 150–250 kg. A nőstények jóval kisebbek, a felnőtt egyedek marmagassága kb. 80–110 cm, a súlyuk 120–185 kg körüli. A legnagyobb vadon élt oroszlán 313 kg tömegű volt.[2] A vadon élő oroszlánok körülbelül 10-15 évig élnek, míg fogságban elérhetik a 20 éves kort is.
Életmód
Az oroszlánok húsevő ragadozók
A „Bóbita” nevű kölyökoroszlán a budapesti állatkertben született, ma a Szegedi Vadaspark lakója.
Anyaoroszlán kölykeivel
Vadászó nőstényoroszlán, Szerengeti (Tanzánia)
Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családokban, azaz falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből, és egy vagy több, egymással rokoni kapcsolatban álló hímből áll, melyek a felnőtt nőstényekkel párosodnak. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással (nagyanyák, nagynénik, anyák, nővérek). A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor elérik az ivarérett kort. Amikor új hím veszi át a falka vezetését, gyakran megöl az előző alomból minden kölyköt, és azok anyjai ezután mintegy két héttel újra ivarzanak.
Az újszülött vagy fiatal oroszlánokat kölyköknek hívják. A nőstények egyszerre 1-5 kölyöknek adnak életet a három hónapig tartó vemhességet követően. A kölykök 18 hónapon keresztül is szophatnak, de normális esetben 8 hét után leválasztja őket az anyjuk. Sok kölyök éhen hal, másokat más nagyragadozók támadnak meg, és a falkát átvevő hímek is sok kölyköt megölnek.
Mint minden nagymacska, az oroszlán is csúcsragadozó, ám a többi macskafélétől eltérően csapatban vadászik: a zebrák, kafferbivalyok, zsiráfok és vízilovak, vagy akár a fiatal elefántok sokkal nagyobbak és veszélyesebbek annál, hogy az oroszlán egyedül szembeszálljon velük. Leginkább a nőstények vadásznak, bebizonyosodott azonban, hogy a hímek is gyakran aktívan kiveszik a részüket a vadászatból. A vadászó oroszlán nyakra harap, és így kitöri az áldozat nyakát vagy súlyos vérveszteséget okoz. Az egyik oroszlán leköti a nagy zsákmányállat figyelmét, míg a többiek a halálos támadás lehetőségére várnak. Előfordul, hogy nem a zsákmányállat nyakát harapják át, hanem megfojtják azt úgy, hogy befogják az orrát. Általában az első harapás a hímet illeti meg, aki a zsákmányt gyakran a falka tagjaitól is agresszívan védi.
A legtöbb zsákmányállat nyugodt marad, ha bizonyos távolságon kívül látja az oroszlánokat. Az oroszlánok, akárcsak a hiénakutyák, elsősorban az életképtelen egyedeket szűrik ki a szüntelen üldözéssel. Természetes ellenségeik az olyan ragadozók, mint a krokodilok, hiénák, hiénakutyák és különösen más oroszlánok. Néhány zsákmányállat (zebrák, vízilovak, zsiráfok, kafferbivalyok, elefántok) rúgása, illetve taposása megbéníthatja vagy azonnal meg is ölheti őket.
Az oroszlán nem vonakodik a dögök fogyasztásától sem. Gyakran elkergeti a kisebb zsákmányejtő ragadozókat vagy azok kisebb csapatait, hogy elvegye prédájukat. Az oroszlánokat is elkergethetik a zsákmánytól az olyan ragadozók, mint a hiénák és a hiénakutyák, ha többen vannak. A többi macskaféléhez hasonlóan nagyszerűen látnak a sötétben, így éjszaka is hatékonyan tudnak vadászni. Naponta több mint 20 órát alszanak. Sokat, kb. kétóránként, más forrás szerint óránként kétszer párosodnak. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
Oroszlánok a kultúrában
Oroszlán - Királyi Vár, Esztergom
Őroroszlán-szobor, Britannia híd Walesben
Csehország címere
Néphagyományok
Habár az oroszlán nem honos Kínában, a kínai emberek úgy hiszik, hogy megóvja az embert a gonosz szellemektől, innen ered a kínai újév oroszlántánca, mellyel távol tartják a démonokat és a szellemeket. A legenda szerint az oroszlán a kínai állatöv tizenkét kiválasztott állata közé is tartozott, de a Nefrit Császár avagy az Ég Császára az emberek ellen elkövetett gonoszságai, vérengzései miatt száműzte őt és a győzedelmes Tigris (Állatjegy) lett az állatok királya, s őt tette a kínai állatöv harmadik állatjegyének tulajdonosává az oroszlán helyett.
Az oroszlán Srí Lanka nemzeti zászlaján és címerén egyaránt megjelenik. Az oroszlán a szingaléz nép jelképe. A szingaléz nép nevének eredete: szingha = „oroszlán”. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy az első szingaléz királyok egyike, Vidzsaja herceg Szingabahu fia, akinek apja egy oroszlán volt.
Oroszlánok a szobrászatban
Az oroszlán-ábrázolások széles körben elterjedtek a szobrászat terén, ahol a méltóságot és a félelemmel vegyes tiszteletet érzékeltetik. Híres példák a világ építészetéből:
Ókori Egyiptom: a gizai nagy szfinx (emberfejű oroszlán)
Srí Lanka: a Szigirijához, a híres Oroszlán-sziklához vezető bejárat az Oroszlán-kapun vezetett keresztül, mely egy kőoroszlán szája. Az oroszlán mancsai napjainkban is láthatók. A hely egyike Srí Lanka hét világörökségének.
Kína: az oroszlánt gyakran ábrázolják a kínai építészetben, szobrászatban. Többek között a Pekingben található Tiltott Városban két oroszlánszobor látható majdnem minden bejárat előtt (kutyafejű oroszlánok).
Magyarország: a 19. századi szobrászat kedvelt témája. Híresek például a Lánchíd és a Parlament kőoroszlánjai Budapesten.
Anglia: Lord Nelson emlékműve a londoni Trafalgar téren.
Wales: a Menai-szorost átszelő Britannia híd bejárata.
Amerikai Egyesült Államok: Türelem és Kitartás, a New York-i Közkönyvtár főépületénél található hatalmas kőoroszlánok, melyek egyben a New York-i közkönyvtár-hálózat jelképei.
Címeroroszlánok
Az oroszlán gyakori ábra a heraldikában, hagyományosan a bátorságot, hősiességet és erőt szimbolizálja.
A címeroroszlánok vagy leopárdok (a korai heraldika mindkét szót használta) a következő pózokban fordulnak elő: hátsó lábain ágaskodó, szembenéző, hátrafelé néző, lépkedő, álló, fekvő, ágaskodó, ülő, alvó oroszlán.
A heraldika mai álláspontja szerint az oroszlán csak rendesen növő alakban ábrázoltatik, hátsó lábain állva, jobb első lábát felemelve. Heraldikai színei vörös vagy arany, ritkábban fekete, s csak elvétve más színű. Karmai elütő színűek, így ha az oroszlán ércszínű, karmai vörösek vagy kékek, ha pedig a test színes: akkor arany vagy ezüst színűek, de a pajzs, illetve mező színétől mindig elütő; a fogak és a szemek általában ezüstösek, de ha a mező ezüst, akkor színesek. Az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. Heraldikai tekintetben a korona mindig nyílt, karikán egy egész és két fél háromleveles dísszel. Teljesen hibásak a zárt koronák. Elhelyezés tekintetében a korona függőlegesen legyen a fejen, lehetőleg a pajzs hosszvonalának megfelelően. A korona kivételével minden előző feltételnek megfelelő címerállat tekinthető kizárólag oroszlánnak, minden más nagymacskához hasonló ábra (még ha sörényes is, ám például nem ágaskodik) leopárdnak tekintendő.
Oroszlánok a médiában
Talán a leghíresebb oroszlán az, amelyik a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió filmjeinek kezdetekor üvölt egyet. Az ING jelképe is az oroszlán.
Tezuka Osamu készített egy rajzfilmet, melynek címe Kimba, a fehér oroszlán. Egy kis oroszlánkölyökről szól, aki szülők nélkül nőtt fel és összefog barátaival, hogy túljárjanak a vadászok és más ragadozók eszén.
A Leo és Fred című magyar rajzfilmsorozat címszereplői Leo, a cirkuszi oroszlán és Fred, az idomárja.
1994-ben, a Disney készített egy nagy sikerű rajzfilmet Az oroszlánkirály címmel, a Disney-rajzfilmkészítés tetőfokán, a 90-es évek közepén.
A DreamWorks 2005-ös, Madagaszkár című rajzfilmjének egyik főhőse Alex, az oroszlán.
Az oroszlán a buldog mellett a brit emberek kedvelt jelképállata. Az 1966-os, Angliában tartott labdarúgó világbajnokság és az 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság kabalafigurája volt. A 2006-os németországi labdarúgó világbajnokságnak szintén az oroszlán lett a kabalája „Goleo” személyében.
Oroszlánnal nagyon sok egyéb terméket, szolgáltatást is reklámoztak, így például biztosítót, bankot, de jégkrémet is.
Gépjárműipar
A Peugeot gépkocsimárka emblémája egy hátsó lábain lépdelő oroszlánt ábrázol.
|